Kováts András, Tausz Katalin: Gyorsjelentés a fogyatékos emberek helyzetéről

Gyakran megkérnek, meséljek arról, milyen élmény fogyatékos gyermeket nevelni. Hogy segítsek azoknak az embereknek, akik nem osztoznak ebben a különleges élményben, megérteni ezt, elképzelni, hogy milyen érzés lehet. Nos ez valami ilyesmi...
Amikor gyermeket vársz, az olyan, mintha egy csodálatos utazást terveznél Itáliába. Vásárolsz egy csomó útikönyvet, és csodálatos terveket készítesz. A Colosseum. Michelangelo Dávidja. A velencei gondolák. Még néhány praktikus kifejezést is megtanulsz olaszul. Az egész nagyon izgalmas.
Több hónapnyi feszült várakozás után végre eljön a nap. Összepakolod a csomagjaidat és elindulsz. Néhány órával később a repülő megérkezik. A légikísérő bejön és megszólal: „Üdvözöljük Hollandiában.”
„Hollandia?!” kérdezed. „Hogyhogy Hollandia? Én Olaszországba indultam! Nekem Olaszországban kellene lennem. Egész életemben arról álmodoztam, hogy Olaszországba menjek.”
De változott az utazási terv. A gép Hollandiában szállt le, és maradnod kell.
A legfontosabb, hogy nem egy szörnyűséges, gusztustalan, koszos helyre kerültél, ahol járványok, éhínség és betegségek pusztítanak Ez a hely egyszerűen csak más.
Tehát el kell indulnod új útikönyveket vásárolni. Meg kell tanulnod egy teljesen új nyelvet. És sok-sok új emberrel fogsz megismerkedni, akikkel máskülönben soha nem találkoztál volna.
Ez a hely egyszerűen más. Lassúbb hely, mint Olaszország, kevésbé hivalkodó. Miután eltöltöttél itt egy kis időt, és újra lélegzethez jutsz, körülnézel... és rájössz, hogy Hollandiának vannak szélmalmai... és Hollandiában vannak tulipánok. Hollandiában még Rembrandtok is vannak. De mindenki, akit ismersz, az itáliai jövés-menéssel van elfoglalva... mindnyájan azzal büszkélkednek, hogy milyen csodálatosan érezték magukat ott. És az életed hátralévő részében csak azt mondogathatod: „Igen, az a hely, ahova én is indultam. Ez az, amit én is terveztem.”
Az efölött érzett fájdalom soha, soha, soha nem fog elmúlni... mert egy álmot elveszíteni nagyon nagy veszteség.
De ha egész életeden át azon keseregsz, hogy nem jutottál el Olaszországba, soha nem leszel képes szabadon örülni a nagyon különleges, nagyon kedves dolgoknak... Hollandiában.
Emily Perl Ginksley: Welcome to Holland.