Kosár
"Azt mondják, hogy valamikor nagyon régen minden másképpen volt. A gyönyörűen kéklő égbolt egészen alacsonyan borult a földre, annyira, hogy akár kézzel is elérhette az ember. S akkor még nem volt sem Nap, sem Hold, sem pedig csillagok, amelyek most oly fényesen ragyognak a világűr végtelenjében.
A föld is más volt akkor. Hatalmas területek – ember meg kevés. Az állatok szelídek voltak, főleg a madárkák. A fákon tanyáztak, amelyek üde zöld koronáikkal az égig értek.
Különféle nép lakta akkor is a földet.
Élt köztük egy ember a feleségével. Nagyon dolgosak voltak. Alighogy megvillant a gyenge fénysugár – ami ki tudja honnan eredt, hiszen ők napot nem láttak a férfi meg az asszony sietett a mezőre. Megállás nélkül dolgoztak mindaddig, amíg a hasuk korogni nem kezdett az éhségtől. Ilyen egyhangúan teltek, múltak napjaik, de ők mégis boldog egyetértésben éldegéltek..."
