Perlaky Lajos: A ma életművészete. A megelégedett boldog élet kalauza

A francia forradalom legvéresebb napjaiban Latour de Maillac grófnőtől megkérdezték régi barátnői: mit csinál? mivel tölti napjait?...
Élek válaszolta a grófnő, ez ma minden munka között a legnehezebb foglalkozás.
Azt hiszem, mi, akik ma élünk; mindnyájan elmondhatjuk ugyanezt magunkról.
Van ugyanis a vértanúhalálnál ezerszer nehezebb valami: a vértanúélet, azoknak az élete, kiket öreggé tettek az aggódások hosszú éjszakái és a lemondás könnyei.
Olyan időket élünk, amelyben kortársaink mindannyian hősökké léptek elő, hiszen van-e valaki, aki elmondhatná, hogy nincs egy mély ránc se a homlokán, egyetlen karcolás sincs a szívén? ... A mai életben azok a legnagyobb hősök, akik a gondok, csalódások, bajok szürke hétköznapjain csöndesen, lehajtott fejjel viszik a maguk keresztjét az egyik stációtól a másikig.
A hivatalnokcsalád glóriás asszonyai, akik éjszakákat ülnek az ágyuk szélén a garasoskodás démonjaival vívott csatában, méltóságos és kegyelmes asszonyok, akik penziót nyittattak, akik ott ülnek a boltok pultjai mögött, ruhát szabnak és kalapot díszítenek... fiatal úrilányok, akik nevelőnősködnek, akik havi 40 pengőért mindig a más gyerekét kénytelenek szeretni, tanárjelöltek, akik fűtetlen szobában koplalnak s nyaranta pincérkedve, kuporgatják össze az egyetemi tandíjat...