Hans Leuenberger: A kolibri irányában... Mexikói útiképek

A déli irány azték neve huitzilopochtli, jelentése: "Kolibri balra". Az aztékok ugyanis napnyugat felé pillantottak, ha tájékozódni akartak, s a nyugati irányról balra volt Dél, a Napisten birodalma, a Nap egyik megtestesülési formája pedig a kolibri. Az amerikai nép- vándorlás során az aztékok Dél felé nyomultak, a Kolibri irányában, és megvetették lábukat Mexikóban, az "Ígéret földjén" egészen az európaiak megérkezéséig. Már évezredekkel az aztékok előtt húzódtak Mexikó felé indián közösségek és kiépítették ott a maguk sajátos kultúráját. Mexikó földjében ki tudja mióta szunnyadnak ezeknek az indián ősidőknek meghökkentő emlékei: hatalmas piramisok, óriásira méretezett emberfejek és istenszobrok. Alkotóiknak, az olmékoknak, mayáknak, aztékoknak késői leszármazottai mit sem árulnak el a hajdani nagyságból: a füstölgő hegyekben és az áthatolhatatlan őserdőkben élik a maguk egyszerű életét. De a múlt emlékei megtermékenyítően hatnak a modern építészetre, festészetre, plasztikára mintegy tovább élnek bennük. Az indián és a spanyol gyarmati elemek dinamikus egységgé ötvöződnek és sajátos fényt adnak Mexikónak. E kötet lapjain a mai Mexikó és a tragikus múlt egyaránt megelevenedik az olvasó előtt.