Gina B. Nahai: A csend fátyla

Különös, ismeretlen, egzotikus világot tár fel ez a regény. Seherezádé történetének méltó párja, mítoszteremtő mese, amelyben a mesei-szürreális események a valóságból sorjáznak elő. Ahogyan a Száz év magányban G. G. Marquez valósággá tette a csodát, úgy lépnek át Nahai hősei is a földöntúliba, miközben évszázados tradíciók láncolják őket a földhöz. Ezek a tradíciók ismeretlenek nálunk, a perzsa-iráni-zsidó hagyományokról ha tudunk is valamicskét, csak a férfiak oldaláról. Az Amerikában élő, iráni-zsidó származású írónő felkavaró hősei nők, akiknek életére egy réges-régi családi tragédia árnyéka vetül. Ezek a varázslatos asszonyok egymást követő nemzedékek során át próbálnak véget vetni a családjukat sújtó balsorsnak, szenvedésnek, bánatnak. A mű központi alakja Angyal Roxána, akit kislányként ismerünk meg, s aki felnővén szabadulni akar a nyomasztó családi örökségtől, ezért egy éjszaka felrepül Teherán csillagokkal teljes, hívogató egére, magára hagyván ötéves kislányát, Lilit, szomorú szemű férjét, Szorábit, és minden bánatának-örömének okozóját, Eretnek Teimúrt. Miközben sorsának alakulását követjük nyomon, talányos-jelképes nevű szereplők sorával ismerkedhetünk meg, mint például Hold Mirjammal, Macska Alexandrával, Mercédesz Művésznővel, Kocsonya Jákobbal. Az írónő tárgyi felkészültsége, sokszínű képzeletvilága, árnyalt stílusa és finom érzékenysége magával ragadó olvasmányt teremtett, mely hosszú ideig vezette a Los Angeles Times sikerlistáját.