Susie tizennégy éves. Üldögél a kilátóban, a maga kis menyországában, és visszaemlékezik a halálára. Susie-t megerőszakolta és meggyilkolta a szomszéd. Családja csak annyit tud, hogy eltűnt, és visszavárják. A rendőrség nyomoz. A szomszéd eltünteti a nyomokat. Az élet megy tovább.
A kérdés persze éppen ez: hogyan megy tovább? Hogyan birkózik meg két szülő a lánya elvesztésével? A tizenhárom éves húg a nővére hiányával? Megérti-e négyéves öccse, mit jelent az, hogy elment? És megbékél-e Susie azzal, hogy csak nézheti őket?
Susie apja a szomszédot gyanúsítja. A rendőrség nem hisz neki. Susie húga a tanulmányaiba és egy osztálytárs szerelmébe temetkezik. Öccse képregényekből tanulja meg, hogyan változtassa kővé a szívét, ha nagyon fáj. Anyja pedig elmenekül az érzései elől, egészen Kaliforniáig. Ahogy telnek az évek, kezdenek begyógyulni a sebek...
Csodálatos, felemelő könyv Sebold regénye, amely egy tizennégy éves kislány tiszta szemével figyeli a tragédiát és a gyógyulás folyamatát, az ő hangján kommentálja az emberek megmagyarázhatatlan viselkedését, és az ő bölcsességével veszi tudomásul, hogy csak úgy lehet itt a Földön élni, ha egy kicsit megtanulunk felejteni.