Knud Rasmussen: Thulei utazás. Kutyaszánon az eszkimók földjén

Rasmussen dán sarkutazó, etnográfus. Életét az eszkimók közötti néprajzi kutatómunkának szenteli. Tevékenységét megkönnyíti, hogy anyja félvér eszkimó származású, ő maga a dánon kívül második anyanyelvként beszéli a grönlandi eszkimók nyelvét. Gyermekkorát Grönlandon tölti, s maga is megszerzi azokat az ismereteket, amelyek egyáltalán lehetővé teszik az eszkimók életét a magas észak hihetetlenül kemény természeti viszonyai közepette. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Dániában végzi, ahol földrajzot, geológiát, meteorológiát, botanikát, zoológiát, történelmet, nyelvészetet és néprajzot tanul, s ahol végül megtalálja életcélját, az eszkimók történelmének és kultúrájának feltárását. Társadalmi segítséggel létrehozzza a "Thule" expedicíós és kereskedelmi bázist, ahonnan 1912 és 1924 között összesen öt nagyszabású expedíciót vezetett az eszkimók által lakott vidékre. A több esztendeig tartó úton európai és grönlandi eszkimó útitársaival nap mint nap a kanadai eszkimók életét élték. Lakhelyük éppen olyan hókunyhó volt, mint azoké, közlekedési eszközük a kutyaszán és a bőrből készített kajak. Táplálékukat is elsősorban vadászattal és halászattal kellett megszerezniük. Az anyanyelvként beszélt eszkimó nyelv, s a szokások elsajátítása tette lehetővé az alaszkai eszkimó törzsek tagjai barátságának és feltétlen bizalmának megnyerését. Ennek révén sikerült páratlan értékű néprajzi és történeti-archeológiai anyagot gyűjtenie és feltárnia az eszkimók mondavilágát, vallásos hiedelmeit, erkölcsi felfogását, családi és törzsi életét. Jelentősek az expedíció természettudományos, zoológiai, botanikai és földrajzi eredményei is.