Charles Darwin: Egy természettudós utazásai

"1831-ben indult Föld körüli útjára az a brit vitorláshajó, amelynek fedélzetén tartózkodott a fiatal Darwin is. A későbbi nagy tudós, az ember származásának, a fajok eredetének titkait megfejtő kutató akkor még csak egyszerűen kíváncsi tapasztalatokra vágyó ifjú, akit egyként érdekelnek a geológia, a földrajz, az élővilág és az emberi civilizáció kérdései. A Föld körüli útról naplót vezetett, ezt adta ki azután 1839-ben, nem túl nagy feltűnést keltve művével. A munka akkortól vált érdekessé, szenzációssá, amikor Darwin már a tudományos és a köznapi viták kereszttüzébe került, amikor kinek-kinek muszáj volt eldöntenie: eltogadja-e a hagyományos világképet teljesen felfordító új elméletet (igazából elméleteket), vagy szembeáll azzal. A naplót azóta igen sokszor kiadták, magyarul is többször megjelent. A jelen kiadás egy 1913-as edíciót vett alapul, némileg lerövidítve azt, sajnos, éppen a - legalábbis tudományos szempontból - legérdekesebb részeket, így a Galapagos szigeteken tett, a későbbi darwini elméleteket mintegy anticipáló megfigyeléseket is nagyobbrészt kihagyva-megcsonkítva. De e rövidítésnek előnyei is vannak: a naplóforma, és Darwin viszonylagos szűkszavúsága ellenére is vonzó, érdekes, igazi útleírás kerekedett ki így a könyvből, amely nem untathatja azokat sem, akik távoli földrészek élővilága, de kivált geológiai alakulása iránt kevéssé érdeklődnek. Ugyanakkor megmaradtak azok a részek, amelyek minden útleírás savát-borsát adják: a tengeri viharok, a hegymászások veszedelmei, a "bennszülöttek" életmódja, a furcsa növények és állatok stb. pontos leírásai, azok az elmélkedések, amelyek ma is aktuálisak: vajon a haszna, vagy a kára nagyobb-e a fehér ember (elsősorban természetesen a brit férfiú) földrajzi felfedezéseinek, gyarmatosító-civilizáló buzgalmának. Jó olvasmánynak, érdekes útirajznak ígérkezik mindenki számára Darwin könyve, akit azonban érdekelnek a tudományosabb részek, jobb, ha egy régebbi kiadáshoz fordul. " Legeza Ilona