"Finnország jutott eszembe és Kangas Helena: talán oda mehetnék, ha jobb világ lesz." - írja a Naplójában Szabó Lőrinc élete tán legválságosabb pillanatában, 1945 júniusában.
De mit keres ebben a naplóban Finnország, ahol a költő sohasem járt, és ki lehet az ismeretlen finn asszony, akinek legfeljebb két levele található a költő hagyatékában.
Kangas Helena alakja mindaddig rejtély maradt, míg Labádi-Berényi Gizella, a turkui egyetem magyar lektora több hazai folyóiratban be nem mutatta a Magyarországon ismeretlen finn újságírónőt. Helena Kangas (született: Turku, 1910. június 10., lánykori neve: Helena Kulovaara) első férje, Einar Kangas halála után férjhez ment az ismert színházi rendezőhöz, Wilho Ilmarihoz, és ettől kezdve Leena Ilmari néven vált hazájában neves újságíróvá, színházi kritikussá és szerkesztővé. 1943 áprilisától a magyar állam újságíró-ösztöndíjasaként egy teljes évet töltött Magyarországon, ahol sok helyütt megfordult, de legjobban a fővárosban érezte magát. A finn nagykövetség, illetve gyorsan növekvő ismertségi körének segítségével, valamint jó ízlésének és máig megőrzött fogékonyságának köszönhetően fel tudta térképezni a magyar kulturális és művészi élet aktuális problémáit. Az irodalom, a művészet nem egy nagy alakját meginterjúvolta, s ismereteiről, észrevételeiről a finn közönséget is tájékoztatta a turkui Uusi Aura vasárnapi leveleiben.
Labádi-Berényi Gizella fordításában most magyarul is olvashatóvá váltak az 1943-44-ben Finnországba küldött Magyarországi riportok.