Ivan Olbracht: Átok völgye; Nyikola Suhaj, a betyár

Mindkét regény színtere és ideje azonos: Kárpátalja s az első világháború utáni első évek zavaros korszaka. Valójában a két történet magva és - szimbolikus áttételben - két főhőse is azonos: a szépségesen szomorú szemű Sáfár Hanna szerelme és nyílt lázadása az évszázadok szokásaiba zárt kis zsidó hitközséggel szemben ugyanabból a szabadságvágyból táplálkozik, mint az acélos tekintetű, a hatalmasokkal és gazdagokkal szemben könyörtelen, a szegényeken segítő Nyikola Suhaj, a nép szabadságábrándjait megtestesítő legendás betyár elkeseredett harca. Különös, valósággal egzotikusnak mondható, s immár teljesen elsüllyedt világba vezet el bennünket Olbracht, aki nemcsak minden árnyalatában ismerte mélyrehatóan ezt a világot, hanem a legmagasabb rendű irodalmi eszközökkel felejthetetlenül örökítette meg, olykor szelíd iróniával enyhítve a történetek balladai komorságát, olykor gyöngéd humorba oldva az ábrázolást, de mindvégig olyan hőfokon, amely e két legnépszerűbb regényének nem véletlenül szerez immár évtizedek óta világszerte mindig újabb és újabb olvasókat.