Karl Otto Kiepenheuer: A Nap

A csillagászatban járatlan emberek a Napot vakító korongnak látják az égen, amely fényt, kellemes meleget árasz és meghatározza a nappalt és az éjszakát. A csillagászok számára a Nap egy G típusú csillag, vagy egy kb. 6000 C felületi hőmérsékletű hidrogéngömb, amelynek forgása nem egyenletes. Felületén foltok, fáklyák és protuberanciák figyelhetők meg. Ebben a könyvecskében megíséreljük ezt a "csillagászati Napot" az olvasóhoz közelebb hozni.
A napfizika az asztrofizika kiterjedt tudományának csupán egyik ága, amely azonban több szempontból is sajátos úton halad. Ez abból adódik, hogy a Nap az egyetlen olyan csillag, amelynek - viszonylag kis távolsága miatt - az alakját és a felületét megfigyelhetjük. Az összes többi csillag, még a legközelebbiek is, a legnagyobb távcsövekben is csak felbonthatatlan fénypontnak látszik.