Simon Mitton: A nappali csillag. Napunk története

"A Tejútrendszer sok milliárd csillaga kőzött a Nap egyáltalában nem feltűnő égitest. Ha a kozmosz felfoghatatlan hatalmasságára, rengeteg, mind távolabbi galaxishalmazára gondolunk, megdöbbent bennünket bolygónk, Napunk, sőt Galaxisunk jelentéktelensége a Világegyetem hallgatag hátterében. Galaxisunk óriás korongját az égbolton áthúzódó fényfátyolnak látjuk. A valóságban csillagokból álló lapos korong, középpontjából kiinduló két spirálkarral. Napunk messze kint világít az egyik spirálkarban, mintegy 32 000 fényévre a Tejútrendszer szívétől. A Galaxisban bizonyára milliárdszámra vannak hozzá hasonló, más csillagokhoz viszonyítva átlagos tömegű, méretű, normális szerkezetű, hőmérsékletű és luminozitású csillagok. Az asztronómusok iránta tanúsított érdeklődésének egyetlen oka egyszerűen az, hogy mi éppen e csillag körül keringünk, és ezért nagyon részletesen vizsgálhatjuk. A többi csillag nincs hozzánk elég közel ahhoz, hogy felszínének finom szerkezetét megfigyelhessük. Egyetlen másik csillagról sem állíthatjuk megalapozottan, hogy több bolygója van, noha elméleti alapon ez valószínűnek látszik. Tévedés azt gondolni, hogy minden csillagász sötétben dolgozik; a valóságban mintegy egyötödük a nappali csillag kutatásának kötelezte el magát."