Molnár Gusztáv: Alternatívák könyve I-II. kötet

Az Alternatívák könyvének, ha elnyeri végleges formáját – ami remélem, még odébb lesz –, nem lehet kulcsfejezete sem a világ radikális semmítésének esztétikája (1972-1974), sem a porosz (és orosz) szörnyszülött modernitás elméleti értelmezésére tett kísérlet (1974-1977), sem a transzcendens alternatíva (amely a Limes-körben annak tragikus megélését jelentette a nyolcvanas évek közepén, hogy a politikai szabadságot nem mi, kelet-európaiak fogjuk magunknak kivívni), sem az összmagyar eufória a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján, sem az időben már közelebbi erdélyi és európai alternatíva, sem az alternatívák ezután megírandó alkonya, hanem csakis az a történelmet testközelből érzékelő, vagyis megváltoztathatónak vélő evilági politikafilozófia, amely az 1976 és 1984 közötti majd egy évtizedben abból az elképesztő princípiumból akart és tudott felkészülni és felkészíteni „azutánra”, hogy lehetséges egy olyan összeurópai fordulat, amelynek alapjai természetesen nyugatiak, de céljai túlmutatnak mind a keleti, mind a nyugati status quo kényszerű korlátain. Ennek a történelmi alternatívának érdekes módon ugyanaz lett a sorsa, mint a Bretter-féle nem-realizált alternatívának egy más korszakban és más világpolitikai kontextusban.
Hogy miért, arról talán érdemes elgondolkodnia szerzőnek és olvasónak egyaránt.

A szerző dedikációjával.