Kosár
Mikor Goethe Faustja a János-evangeliom fordításába fog, a "logosz" szó értelmén fennakad. Nem elégiti ki: kezdetben volt az ige, sem: kezdetben volt az értelem. Nagy töprengés után megállapítja: kezdetben volt a tett. A XIX. század philosophiájának történetét ehhez lehetne fűzni.
Kant idealizmusából indult ki. Ezt azonban Fichte, Schelling és Hegel okoskodásai mindjobban eltávolították a valóságtól. Kant kritikája a tudásnak kijelölte korlátait, megszorította jogait, de ezeken a korlátokon belül annál biztosabb alapot vetett neki. Utódjai nem akartak beletörődni az absolut tudásról való lemondásba, lerombolták a Kant-emelte korlátokat, újra kiszálltak a speculativ sejtelem tengerére és újra azt a tapasztalatot szerezték nekünk, hogy ezen a tengeren iránytű nélkül tévelyegnek. E férfiak közt a legmerészebb tévedett legkevesebbet. Fichte philosophiája, majdnem valamennyi utána következő speculativ philosophiai rendszer szülője, keveset törődött a természettel, inkább az erkölcsi világfelfogás mélységeit kutatta és erős hatással volt a német nemzeti önérzet és tetterő költésére. A Goethe igéje: Kezdetben volt a tett, Fichte philosophiájának is a kezdete...
