Kosár
Mint a balkáni témák iránt érdeklődő kutató, nagy várakozással vettem kézbe Csaplr-Degovics Krisztián munkáját, különösen, hogy manapság egy újabb albán állam létrehozása után állunk. Vannak-e hasonlóságok a két esemény között? Miért maradt ki Koszovó az 1912-13-as államalapításból? Milyen tanulságokkal szolgálhatnak az Albánia létrehozása körüli nagyhatalmi játszmák, vagy éppen a függetlenség elnyerése utáni konszolidáció belpolitikai problémái?
A szerző a témát részletesen és igen árnyaltan elemző, példamutatóan széleskörű forrásbázisra és szakirodalomra támaszkodó könyvben dolgozta fel. Előnye a műenk a multidiszciplináris szemléletmód, vagyis a politikatörténeti mellett a gazdasági, néprajzi, szociográfiai szempontok érvényesíttése, valaémint a korabeli nemzetközi viszonyok és nagyhatalmi rivalizálások árnyalt bemutatása.
Juhász József
