Szigetelőanyagok az erősáramú iparban

A villamos gépek és készülékek tervezésében évtizedeken keresztül a villamos és mechanikai méretezés játszott fő szerepet, a szigetelés másodrendű probléma volt. A villamosenergia-felhasználás világszerte rohamos növekedése, a gyártmányok méreteinek csökkentése, a nagyfrekvenciás technika és az automatika térhódítása és nem utolsósorban a nagyobb igénybevételt jelentő klímaviszonyok megkövetelik a vezetékek, gépek, készülékek, műszerek mennyiségének és választékának gyorsuló növekedését és előtérbe helyezik a szigetelőanyagok helyes kiválasztását és tervezését. Az említett gyártmányok mindegyike tartalmaz valamilyen formában szigetelőanyagok és hála a vegyészeknek, a szigetelőanyag-választék nagyságrendekkel növekedett és növekszik napról-napra. A választék növekedése azonban a villamosipar szempontjából nemcsak mennyiségi változást jelent.
Régebben a tervező szakember a természetben fellelhető, viszonylag kevés szigetelőanyag közül választott, és az anyagok gyengéi áthághatatlan korlátokat szabtak a konstruktőr számára. A mai tervezőknek a legkülönbözőbb természetes és mesterséges anyagok állnak rendelkezésére. Azt mondhatjuk, hogy a szigetelőanyagok alkalmazásának csak gazdasági korlátai vannak, mert minden felmerülő feladathoz találhatunk megfelelő anyagot. Ahhoz, hogy ezt a lehetőséget kihasználjuk és az adott feladathoz a legmegfelelőbben tudjuk kiválasztani, széleskörű gyártástechnológiai és anyagismeretre van szükség. Elengedhetetlen, hogy az egész berendezés tervezése a szigeteléstechnika eredményeinek felhasználásával, és ne attól függetlenül történjék.