Kamaszy Mátyás: Ipolyi Arnold szívemléke ...

Ipolyi Arnold (Ipolykeszi, 1823. - Nagyvárad, 1886.) besztercebányai majd nagyváradi püspök, a MTA tagja, a törökszentmiklósi templom plébánosa (róla nevezték el a város könyvtárát). A magyar művészettörténet-kutatás egyik úttörője. Munkássága igen sokrétű, foglalkozott régészettel, a népköltészettel, a népi ipar kérdéseivel, a legmaradandóbbat a művészettörténet-tudományban alkotta. 1862-ben konstantinápolyi tanulmányútja során számos Corvinát fedezett fel Kubinyi Ferenccel és Henszlmann Imrével együtt. 1871-ben besztercebányai, 1886-ban nagyváradi püspök lett. Mintegy ötven önálló publikációt adott ki, melyekben a középkor addig szinte teljesen ismeretlen emlékeivel foglalkozott. 1880-tól kezdve foglakozott az élő művészettel is, ekkortól lett ugyanis a Képzőművészeti Társulat elnöke. Nevéhez fűződik a rendszeres műemlékvédelem kiépítése, a műemlékek topografikus nyilvántartásának bevezetése, vidéki múzeumok létesítése. Ezek közül azonban néhány elképzelése csak terv maradt. Gazdag gyűjteményét (Ipolyi-gyűjtemény) az államra és az esztergomi Keresztény Múzeumra hagyta. A nagyváradi római katolikus bazilika altemplomában temették el.