A múlt emlékei Szabolcs-Szatmár megyéből. A nagygéci templomért... Képes műemlékjegyzék

1872-től sokféle műemléki listát ismerünk. Gerencze Pétertől Genthon Istvánig és másoktól. Ismerjük azt a listát is, amit az 1950-es évek legelején a mostani Művelődési Minisztérium elődje kéziratként tett közzé, s ahol kb. 2300 épületet tartottak indokoltnak védetté nyilvánítani. Ezek a tisztes előzmények adták okát annak, hogy az első hivatalos műemléki jegyzék 1960-ban megjelenhetett, s ezt követően – számos módosítással – legutóbb 1976-ban a nehezen kezelhető, „súlyos” új műemléki jegyzékünk. Utóbbinak nemcsak súlyossága, nehezen kezelhető volta késztette arra az Országos Műemléki Felügyelőséget, hogy később megyénkénti bontásban, sorról-sorra füzetekben tegye közzé műemléki értékeinek lajstromát.
Ennek a korábbi anomáliának feloldásaként elsőként 1972-ben a Hajdú-Bihar Megyei Tanács fogalmazott meg a maga területén (dr. Angyal László kezdeményezésére), fotókkal is gazdagítottan és tisztes szakmai leírásokkal egy olyan kiadványt, ami a megyei Műemléki Albizottság munkatársainak jóvoltából kiadásra került. Ez a nagyra értékelt kezdeményezés a ’80-as évek első felében erősödött meg. Így kerülhetett sorra 1981-ben, Sisa Béla közreműködésével, a Békés megye műemlékeit feltáró kétkötetes munka. C. Harrach Erzsébet – Kiss Gyula 1983-ban Vas megye műemlékeiről fogalmazott meg egy olyan képes műemlékjegyzéket, ami vélhetően a helyiek számára is, de a mi számunkra is, olyan szakmai adatokkal szolgált, amit mindennapos gyakorlatunkba aligha tudnánk nélkülözni. A sort 1984-ben a Somogy megye műemléki értékeinek feltárása, pontosabban a képanyaggal is illusztrált kiadvány gazdagította (Szerzői. dr. L. Szabó Tünde – K. Goda Györgyi). 
A fenti példák alapján – ismerteink szerint – ugyanilyen kiadványt szándékoznak kiadni Nógrád és Szolnok megyében, sőt arra is van példa, hogy egy város – Debrecen – műemléki kataszterét is közzétette Gellér Ferenc (1987-ben)...