Vasilie Popp: Temetkezési szokások az erdélyi románoknál, 1817

Az orvostudomány bölcsei, eme Athenaeum vezetői törvénybe iktatták, hogy aki e tudományban a legmagasabb babérok megszerzésére törekszik, avatóvizsgán adja bizonyságát tehetségének. Ám ennek a vizsgának nem az a célja, hogy – amint azt jó néhányan teli torokból prédikálják – a tisztségekre pályázók előtt az utat elrekesszék, hanem éppen az, hogy a törekvőket ösztönözzék vele. E szentséges törvényt követve határoztam tehát úgy, hogy a tudósok nyilvános vitájára bocsátom ezt a disszertációt, amelyben a dáko-románok, avagy a valachok népi temetkezéseiről és az e tekintetben észlelt visszaélésekről oly módon esik szó, hogy közben folyamatosan figyelembe veszzük a régi rómaiak temetkezési szokásait is, mivel a románok úgy tartják, hogy a rómaiaktól – akiknek állítólag utódaik – temetkezési szokásaikkal kapcsolatban sok mindent átvettek. Ezt azonban nem valamiféle újdondászati viszketegségből tettem, hiszen magam a bevett szokások nagy tisztelője vagyok, hanem hogy erőm szerint honfitársaim hasznára, és ez által hazámnak üdvére legyek, és hogy mindazt, amit valaha papírra vetettem, most közkinccsé tegyem.

A melléklet dokumentációk másolata.