Rádióhallgatók lexikona I. kötet A-K

˝A lexikon hatalmas szellemi anyaga egyesül az első magyar rádiólexikonban. Így: a zene, irodalom, földrajz, rádiótechnika, film, színészet és sport sok ezer címszava nyer e könyvben világos és magas színvonalú magyarázatot. Megtalálja benne az olvasó a ˝nagy egység˝ gondolatában összeállított rendkívülien gazdag anyagot, igazolva, hogy az "egy lexikon" rendszer milyen gyakorlati értékű és mennyire takarékos kivitel. A lexikon tárgyköre egy lexikonban! Ilyen nagyszerű és könnyen kezelhető lexikon még nem jelent meg magyar nyelven.˝

Cenzúrázott példány!!!

Jó néhány fontos (és kevésbé fontos) személyt kicenzúráztak a kötetből. Néhány illusztrációs lap is áldozatul esett az aktuális "ízléskontrollnak".

Valószínűleg kiadás után valamivel a megmaradt pélányokat a cenzorok "kozmetikázták", majd újra forgalomba bocsátották.

Fekete tintával elsötétítve, és leragasztva tüntették el a nemkívánatos cikkeket a könyvből. Alapos munka. A sötét tinta miatt nem olvasható átvilágítással sem a szöveg, a ragasztó több évtized után is tart.

Néhány név ízelítőül:

Budinszky Sándor

1933 óta a Magyar Rádió munkatársa, a helyszíni közvetítési osztály vezetője volt. Ő teremtette meg a magyar nyelvű riporteri stílust. A negyvenes években a „Hangképek innen-onnan“ című müsor szerkesztője, aki ezernél is több rádióriportban foglalkozott a magyar élet minden jelenségével. A legnépszerűbb helyszíni rádióriporterek egyike volt. A háború első heteiben a katonai vezérkar propagandaosztálya Budinszkyt a frontra küldte, onnan hét rádiós közvetítést mondott mikrofonba és filmhang-felvételre.

1945-ben igazolási eljárásán nem tudott megjelenni, mert éppen internáló táborban volt. Budapest elfoglalása után néhány nappal az NKVD elfogta és egy gödöllői, majd a ceglédi fogolytáborban többször kihallgatták, végül 1945 júniusában elengedték. Mire azonban igazoló bizottság elé kerülhetett volna, a magyar rendőrség újra internálta. Népbírósági tárgyalásra is a toloncházból vezették elő 1946. január 25-én.

A vád ellene háborús és népellenes bűntett volt, Felrótták ellene, hogy helyszíni közvetítéseivel a legnagyobb erejű uszítást végezte. Különös nyomatékkal rótta a vádirat Budinszky terhére kassai szerepét, amikor helyszíni riportban számolt be a Sztójay-kormány által Kassán rendezett „antibolseviki” kiállításról, amikoris súlyosan becsmérlő kifejezésekkel illette a szovjet hadsereget. A tárgyaláson számos kollégája és barátja szólt mellette. Jávor Pál, Budinszky több évtizedes barátja szerint „vérbeli szpíker volt, aki hivatását szentnek tartotta, és csak annak élt.”. Jávor mellett Uray Tivadar, Szőnyi István festőművész és Pátzay Pál szobrász is kiállt.

A Népbíróság végül augusztusi tárgyalásán csak hat hónapi börtönre ítélte, mivel csak a Rádióéletben megjelent két cikkéért találták bűnösnek. (hangosfilm.hu/filmenciklopedia)

Fedák Sári

Az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar színművésznő, énekesnő-primadonna.  Pályája során számos magyar és külföldi színházban fellépett. Külföldi szereplései során eljutott Bécsbe, Berlinbe, Párizsba, Londonba és az Egyesült Államokba is.

Humoros és jó előadó volt. A legnagyobb operett-primadonna volt, pedig nem volt jó hangja. Sikerei ellenére rendkívül kritikus volt magával szemben, de a másoktól eredő kritikát nem szerette. Tehetsége miatt neve fogalommá vált a magyar színjátszásban.

Mivel 1944-ben a bécsi Donausender német nemzetiszocialista rádió munkatársaként a háború folytatása mellett állt ki, ezért a második világháború után a Népbíróság, a Tanácsköztársaság után még „levörösözött" színésznőt, „nácirajongónak" bélyegezte, és nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte. Büntetése letöltése után már nem térhetett vissza a színpadra. (wikipedia alapján)

- Néhány szó a Rádióhallgatók Lexikona szócikkéből (másik példányból másolva, mert ebben - természetesen - nem látszik):

A Magyar Színházban mutatkozott be a Gésák című operettben, 1897-ben...1904-ben a János vitézt vitte diadalra a Király Színházban. Küry Klára édeskés-érzelmes játékstílusával szemben az angol operettek természetes és kissé groteszk humorát hozta divatba. Egyébként művészi eszkozei teljelsn egyéniek voltak... A világháború után drámai szerepeket is vállalt és úgy látszott, hogy rendkívüli drámai tehetsége a komolyabb műfajnál marasztja A második világhábourú idején ismét az operett felé sodródott.

Horthy Miklós, vitéz, nagybányai, Magyarország kormányzója (1868) A rádióban több ízben beszél a magyar néphez, ünnepélyek, stb. alkalmából (vitézavatás, kolozsvári bevonulás stb). Feleségét Purgly Magdolnát 1901-ben vezett oltárhoz. A főméltóságú asszony a magyar társadalom jótékonysági mozgalmait iárnyítja a rádión keresztül is. (Rádióhallgatók Lexikona 1944)

Gere Lola mezzoszoprán (Páger Antal, /később Laurisin Lajos/ felesége)

Hajmássy Miklós színész (1900) A Vígszínháztól az Andrássy, a Magyar és végül az Uj Magyar Színház szerződtette. Vígjátéki és drámai szerepekben egyaránt sikereket aratott. Rádióban és filmen gyakran szerepel. (Rádióhallgatók Lexikona 1944)

Dövényi Nagy Lajos (Szihalom, 1906. december 12. – Budapest, 1964. december), író, újságíró, rádióbemondó.

... és még sokan mások.