"Megkönnyebbülést jelentene számunkra, ha bizonyítékokat találnánk arra, hogy Eichmann és Höss cinikus vadállatok, zsidókat esztelenül gyűlölő szadisták vagy gonosztetteket elkövetni vágyó shakespeare-i Jágók voltak. Akkor elhatárolódhatnánk Eichmanntól és Hösstől. Azonban Arendt és Bettelheim bemutatásában kellemetlenül közel kerülnek hozzánk. Eichmannt a pszichiáterek nemcsak hogy normálisnak találták, de egyenesen olyan emberként írták le, akinek családtagjaira és barátaira vonatkozó nézetei a legmagasabb erkölcsi értékeket képviselték, és a börtön papja szerint is "nagyon értékes elképzelésekkel rendelkező ember" volt. A tömeggyilkos Eichmannról végül is az a benyomásunk, hogy minden más szempontból normális. És éppen van közünk hozzá. Nehéz azt állítani, hogy semmi közös nincs bennünk.
[...] És Arendtnek talán igaza van, amikor a gondolkodás nélküli engedelmességet nevezi meg a bajok fő okaként." (kiragadott idézet a könyvből)
A könyv célja
Ez a könyv szubjektív abban az értelemben, hogy átitatja a szerző emberképe, ember-értelmezése. Más felfogások is léteznek. Ez a könyv tehát nem törekszik arra, hogy felfedje "a dolgok tényleges természetét", vagyis nem tekinti az embert egy olyan fajta külső realitásnak, amely független volna a képtől, amelyet elméleteink segítségével megalkotni próbálunk róla. Éppen ellenkezőleg, arra a meggyőződésre épül, hogy az emberi természet megismerésére való törekvésünk befolyásolja, hogy milyenné válunk, és milyennek tekintjük saját magunkat. A könyv három fő célja közül az első éppen az, hogy néhány példával rávilágítson ez utóbbi fontos következményeire mind az egyénre, mind pedig az emberek közötti viszonyokra nézve.
Ez a könyv kritikus is kíván lenni. Különös figyelmet fordít olyan elméletekre, melyek az autonóm emberre vonatkozó önértelmezésünket aláásó ember-értelmezést hordoznak magukban. Meggyőződésem szerint ezáltal súlyos bajt okoznak mind az egyén számára, mind pedig az emberek közötti viszonyokban. A könyv második fő célja az, hogy a magunkra irányuló ,,tudományos" gondolkodás ezen következményeiről való elmélkedésre késztessen.
De ez a könyv konstruktív is kíván lenni. Harmadik fő célja egy alternatív megközelítési mód bemutatása, mely reményteljes konstrukciónak tűnik korunkban, mikor sokan érezzük úgy, hogy általunk nem befolyásolható körülmények tehetetlen áldozatai vagyunk. Ezzel hozzá akar járulni az emberi létet értelmesebbé tevő emberkép kialakításához.