György Péter: Levél a Mesterhez

Asszonyom, uram, egy pillanatra! Ugye maguk is itt élnek, ebben az országban – és ugye szeretik, hát hogyne szeretnék. És mert szeretik, nem szívesen látják ócska göncökben, szakadtan. Ugye érdekli magukat is, milyen művészetet tárnak elénk a kiállítótermek; és mért pont ilyet, hogy kik a tévé urai és mért pont ők, hogy miféle filmekért döglik a mozizó nagyközönség és mért pont azokért. Némelyek a pénzükből vadul költekeznek, míg mások – ne legyünk szemérmesek – silány lakásokban pénztelen élnek. Vannak, akik
összekeverik magukat a nemzet egészével és jó néhány honfitársukról – nem is a legrosszabbakról – megfeledkeznek... Legyen szerethető ez az ország és vessünk el mindent, ami ez ellen tesz. Ne nyugodjunk bele azokba az anomáliákba, amelye lehetetlenné, kedvetlenné teszik számunkra az életet. S ha tenni nem is, de számot vetni a dolgokkal mindannyian tudunk.
György Péter legjobb publicisztikai írásaiból és esszéiből összeállított kötet éppen erre a
számvetésre, az együttgondolkodásra invitál. Arra, hogy átgondoljuk a másik igazát és annak tükrében alakítsuk, formáljuk a sajátunkat, nem dönt helyettünk, hanem segít, hogy meghozhassuk az önmagunk számára szükséges döntést. És mindehhez járul még, hogy az írásokat olvasva elmerenghetünk újra az elmúlt évek médiatörténetén és politikatörténetén, a magyar kultúra izgalmas vagy éppen érdektelenségével tüntető eseményein.