Gottlob Frege: Logikai vizsgálódások. Válogatott tanulmányok

Kant ​- teljes joggal – úgy vélekedett, hogy a logika tudománya egy lépéssel sem haladt előre Arisztotelész óta az ő koráig. (A logikatörténészek persze árnyaltabban látják ezt a kérdést.) A 19/20. század fordulóján azonban hatalmas lépés történt előre a modern logika irányába. Ennek a fordulatnak – Arisztotelész ót valószínűleg a legnagyobbnak – volt egyik atyamestere, mindmáig (sőt a mához közeledve egyre inkább) becsült kezdeményezője Gottlob Frege. Kezdeményező mivolta főként két vonatkozásban karakterisztikus: egyrészt az elsők között volt, ki az addig szokásos „szöveges” logikát áttette a szimbólumok, a matematikaihoz hasonló jelek szférájába, ezzel korántsem csupán formális fordulatot hozva, hisz e jelek révén nemcsak a hagyományos ("klasszikus") logika teljes problématartománya volt kifejezhető, de – épp a műveletek megsokszorosított, illetve sokszorosodott jellege miatt – teljesen új terrénumok is nyíltak a logikában, lényegében kialakult a mai (régebben logisztikának is, szimbolikus vagy matematikai logikának is nevezett), modern logika (amelynek semmi köze a csak nevében logikai diszciplínákhoz, a kanti transzcendentális vagy a hegeli dialektikus logikához). A másik fordulatot hozó tette Fregének ebben a vonatkozásban az volt, hogy a logikai alapfogalmakat, alapkategóriákat is minuciózus vizsgálat tárgyává tette, előlegezve a modern analitikus filozófia számos eredményét a fogalom, tárgy, jelentés, jelölet stb. kapcsán. A most megjelent kötet Frege legfontosabb, mindmáig alapvető logikai tárgyú írásait tartalmazza (a nemrég újra megjelent Az aritmetika alapjai kivételével a korábbi válogatás, a Logika, szemantika, matematika teljes anyagát és még újabb darabokat is).