R. M. Sainsbury: Paradoxonok

Igazat mond-e vagy hazudik, aki ezt állítja: amit most állítok, nem igaz? Ha igazat mond, akkor hazudik, de ha hazudik, akkor pontosan úgy áll a dolog, ahogy mondja – amit mond, ennél fogva igaz. Világos, hogy itt valami probléma van, de korántsem egyértelmű, miként lehet megoldani.

Egy paradoxon olyan látszólag elfogadhatatlan konklúzió, amely látszólag elfogadható premisszákból, látszólag elfogadható érvelés alapján következik. A látszatnak mindenképpen csalnia kell, meg lehet, a konklúzió igazában nem is olyan abszurd, de az is előfordulhat, hogy a premisszákba, esetleg az érvelés valamely lépésébe csúszott hiba. Az igazi paradoxon több egy ártatlan tréfánál, a megoldás nem egyszer egész tudományterületek fogalmi rendszerének felülvizsgálatához vezet.

R. M. Sainsbury, a kortárs anailtikus filozófia egyik legbefolyásosabb alakja a könyvben sorra veszi a nevezetes problémákat, és a lehető legvilágosabb, mi több: élvezetes stílusban mutatja be azokat. A szerző nem téved el az ellentétes vélemények dzsungelében, valódi „logikai detektívregényt” ír; a nyomozásban az Olvasó is részt vehet, ha meg próbál válaszolni a kifejtést remekül kiegészítő kérdésekre.