A kötetünkben foglalt írások nem új jelzőket keresnek. Tényekkel ismertetnek meg, amelyek nem írhatók felül ideológiával (Czeizel Endre tanulmánya), történelemszemléletünk és mentalitásunk megváltoztatására késztetnek (Domokos Zsuzsa, Misziai Gabriella írása). A jogi gondolkodás szükségszerű változásait elemzi Kondorosi Ferenc.
Az etika újra napirendre került oktatásának pillére lehetne ez a tétel: az emberi jogok nem önálló jogi értékek, hanem a jogban kifejezett erkölcsi, társadalmi értékek."
Segítene világossá tenni, hogy az etikát nem a hitoktatással, hanem a történelem-irodalom megfelelő szemléletú tanításával lehet kiváltani. Nyelvünk és irodalmunk európai helyét és értékeit keresi Pomogáts Béla. Gömöri György költői parafrázissal válaszol ar ra a kérdésre, hogyan lehet magyar költönek lenni idegenben: „Ki nyelvében él, nemzetében él." És végül Kovács Ákos cikke játszik el azzal gondolattal, hogy mit is akar elfedni a ruha, a magyarosch viselet.