…Miért olyan vonzó egy filozófus számára a tudománytörténet, különösen akkor, ha ez a filozófus a természettudományokból indult el gondolkodói útján? A válasz talán az út maga, azaz annak mába és jövőbe is mutató tanulsága. Ez az út kevéssé hasonlít a politika-történelem elbeszélő áramára, valójában mai gondolkodásunk önreflexiója. Ha egyáltalán lehetséges az ilyen, úgy e gondolkodástükröt itt érdemes keresnünk, mint ahogy az egyén is a maga történetében keresi önképét. Így válik a tudománytörténet narratív érdekességből mára csiszolt kritikává, azaz akár gyakorlati módszertanná – persze az avatott kézben, sőt inkább fejben...
(Vámos Tibor)