Oláh Anna: Bolyai Farkas hőtani elméletei, kemencerakó, -öntőtapasztalatai "mint kemencemester is országszerte híres"

Oláh Anna – maga is marosvásárhelyi fizikus – tudomány-, iskola-, helytörténeti adatok sokaságát gyűjtötte egybe az 1800-as évek első felében nagy visszhangot kiváltott Bolyai-kemencékről. A kötet három része betekintést ad Bolyai Farkas félévszázados kemenceépítő tevékenységébe. Ezt követően feltárja Bolyai Farkas kemencékkel kapcsolatos tekintélyes mennyiségű iratának hihetetlen történetét, végül közreadja a kibetűzött, értékelt, száz oldalnál is nagyobb terjedelmű hőtani kéziratot.
A mikrohullámú sütők és a légkondicionált lakóterek mindennapjaiból tanulságos eljutni a hamuba sült pogácsától a kemencerakás fortélyáig. Mindenütt tények, dokumentumok idézetek. Sajátos művészet ez, olvasmányosat, gondolatébresztőt írni adatokból, levelekből, visszaemlékezésekből. A szerzőnek úgy sikerülhetett, hogy évtizedes kézirat megfejtés, dokumentum összeillesztés során képes volt átköltözni a vizsgált időszakba.
Az igazi meglepetést az okozta, hogy a Kemencze-tan iratait évtizedeken keresztül, mint elveszett hagyatékot emlegették. Oláh Anna megfejtette azt a rejtélyt, hogy hol, hogyan „kallódtak” az iratok. Mindenhez a megfelelő forrást rendelve, ám mégis szépírói lendülettel adja elő a szerző a magyaros slendriánságnak elképesztő mindenhatóságát.
A harmadik feladat Bolyai Farkas 1840-ből származó hőtanának ismertetése, megvitatása, korszerűségének megállapítása. Nem volt könnyű ezeknek a jelzet, számozás nélküli iratoknak a rendbe rakása, kibetűzése, majd tudománytörténeti elemzése. Oláh Annának végül sikerült elérnie, hogy a szigorúan felépített Bolyai kézirat érthető legyen.