Botond-Bolics György: Korunk csodái

Tempora mutantur - változnak az idők...
Az ezeresztendős mondásnak soha nem volt nagyobb igazsága, mint napjainkban. Másfél évszázada sincs, hogy Stephenson mozdonya zakatolva, pöfögve elindult az első vasúti szerelvénnyel; 1803-as írtak, amikor a Szajna két partján összecsődült párizsi nép ámulva nézte Fulton ár ellen küzdő gőzhajóját, és pontosan száz évvel később: 1903-ban már milliók ünnepelték a két Wright testvért, akiknek motoros repülőgépe kerek tizenkét másodpercig lebegett a könnyű széltől hajtott levegőben.
És mit látunk ma?
Gigantikus méretű repülőgépek néhány óra alatt földrészeket szárnyalnak át... nap, mint nap új, sohasemvolt anyagok születnek a laboratóriumokban... vízen és víz alatt atomenergiával hajtott óriáshajók járják az óceánokat... pontosan kitervelt pályákon mesterséges égitestek keringenek a Föld és a Nap körül.
Hosszú volt az út a sziklából pattintott kőbaltától és az első keréktől az anyag parányi részecskéit romboló atomerőművekig, a csillagvilág mérhetetlen térségét kutató gépcsodákig.