Simonyi Károly: Villamosságtan II. kötet. A makro- és mikrofizika kapcsolata; Gyakorlati villamosságtan

A “Villamosságtan” első kötete tárgyválasztás szempontjából nem nagyon tért el attól az úttól, amit általában a hasonló című és célkitűzésű művek követni szoktak, legfeljebb szerkezeti felépítésében igyekezett következetesen megvalósítani néhány, a szerző által fontosnak tartott elvet, mint amilyen a fogalom definíciójának és a mérési utasításnak a kapcsolata, vagy az elektromágneses tér szerepének kidomborítása.
Itt, a második kötetben azonban az olvasó meglepetéssel olvashat olyan tárgykörökről, amelyek általában nem szerepelnek a műszaki fizika villamosságtan kötetében.
Mint azt az első kötet előszavában már kifejtettük, egy ilyen könyvben helyet kell, hogy kapjanak mindazon jelenségek, amelyek technikai alkalmazása csak a jövő mérnökének a feladata. A villamosságtan törvényszerűségeinek gyakorlati alkalmazása egyre nagyobb hatáskörű lesz mind szélességben, mind mélységben. Néhány évtizede egy műszaki villamosságtan-könyvben a fenomenologikus törvényszerűségek mellett azok alkalmazásaként majdnem kizárólag az erősáramú berendezések (transzformátor, villamos generátorok, motorok, távvezetékek) szerepeltek. Némi hely jutott az elektrokémia jelenségeinek is, azok régebben eléggé domináló alkalmazása miatt. A gyengeáramú rész a jelző berendezésekre szorítkozott. Egy mai villamosságtan-könyvtől már természetszerűleg elvárjuk, hogy ezeken túlmenőleg a termikus emisszióval mint a rádiócsövek alapjelenségével is foglalkozzék, az alkalmazások közül a rádiót, a televíziót, a katódsugárcsövet említve, mert mindezekre a ma mérnökének szüksége van. Mit várunk a jövő mérnökétől? Azt, hogy a ma az ipari kutatás középpontjában álló, de széleskörű gyakorlati alkalmazás felé most még csak a kezdő lépéseket tevő jelenségeket már ismerje, így az ezeken alapuló műszerek kezelése vagy továbbfejlesztése az ő számára már mindennapi problémává redukálódjék: felkészülve várja tehát a jövő problémáit. Ez a könyv igyekszik a ma mérnökének segítségére lenni, hogy a jövő mérnökévé fejlődhessék. Ezért tárgyal olyan sok, tankönyv számára még egyáltalán nem, de a gyakorlat számára megérett témát, mint például a félvezetők elméletét vagy az információelméletet.

Érvénytelen könyvtári bélyegzőkkel.