Kosár
Hável József elvtársnak
Magyar Rádió
Jóskám,
bevallom, nem írnék neked – miért vonjalak el akár egy percre is elméket világosító, üdvös tevékenységeidtől? – de hát muszáj. Nem hagy nyugton az öröm.
Te is voltál már úgy bizonyára, hogy hirtelen megcsillant előtted a felismerés a tények kusza szövevényében, és amit addig sehogyan sem értettél, egyszeriben a napnál világosabbnak tűnt. Micsoda öröm, micsoda reveláció!
És ezt most épp Néked köszönhetem, drága Jóskám, egyetlen haverom. A Te szavaidból értettem meg végre, miért fekete a fehér, és miért egyenes a görbe. A Te rövid, de annál ragyogóbb kommentárod fénycsóvája rávetült fűrészporos agyamra, és e perctől tudtam merre fordítsam felgyülemlett gyűlöletem zsákjának száját.
Józsikám, nem röstellem, könnyezni kezdtem, oly magasztos volt ez a perc. És nem sajnálva fáradtságot, költséget, legott felkerestem egy kőfaragót, hogy márványtáblába vésessem a dátumot: 1984. január 8. 12 óra 10 perc. A Kossuth Rádió hírei után ekkor tudtam meg, mégpedig Tőled, hogy George Orwell, a nyugtalanító angol író, akit úgy szerettem volna szeretni, de párthűségből sosem mertem, a nyugati monokapitalizmusról írta 1984 című szatíráját. És a Nagy Testvér, aki belenéz a gyomrunkba is, aki hetenként átmossa az agyunkat, nem más, mint a néhai Churchill.
Én marha! Hogy ez eddig nem jutott eszembe! Mennyire nyilvánvaló pedig. Hiszen már a magyar újságíró iránytűje, a moszkvai Novoje Vremja is hasonló értelemben írt. De hát ilyenek vagyunk mi, méltatlan tanítványok: elengednénk a fülünk mellett a Nagy Testvér … izé, a Nagy Tanítómester útmutatását. Szerencsére azonban itt voltál, itt vagy Te, Jóskám, aki arra figyelmezel, amerre kell. És alig száradt meg a nyomdafesték a Novoje Vremja hasábjain, máris továbbítottad szavadat nekünk, sőt meg is toldottad őket, megmerítvén elménk rocskáját ismereteid mély kútjában.
Ezek után csak egyetlen dolgot szeretnék kérdezni Tőled, kedves haverom. Ez az egy a következő három:
1. Kiadják-e nálunk és Moszkvában Orwell könyvét, és ha igen, akkor miért nem?
2. A közérdekbe ütköző cselekmények miatt megbüntetik-e azokat, akik eddig késleltették e mű hazai megjelenését, és ha igen, milyen kormánykitüntetést kapnak?
3. (De ezt már csak szigorúan bizalmasan:) Miért nem nyomtad be említett kommentárodat a szilveszteri kabaréba? Azt sokkal többen hallgatták. És legalább lett volna benne egy jó szám is.
Puszillak, Jóskám, és csókolom azt a becsületes tollforgató kezedet
Ravasz Győző
Megjelent az AB Hírmondó 1984/4. számában.
