Elsa Triolet: Az avignoni szerelmesek

Az avignoni szerelmesek ... lég, víz, föld szerelmet álmod... Őrült Avignon, szent város, ördögi város, a csodák és a varázslatok, s Szent Szűz és Venus, a démonok városa, ahol a máglyák tüze és az éjszakai népünnepélyek lángjai világítanak... A torkosság bűne, a nemtörődömség, a legszebb asszonyok, elragadó félvilági nők, nagyvilági férfiak... S lám, a szerelemnek szárnya nő, ez a szent, az örök szerelem... Mennyi a halhatataln szerelmespár ennek a szerelemvárosnak az utcáin... Most ők mindent elvettek tőlünk... Még a szerelmi álmainkat is... A világon már csak elszakított párok élnek, csupa megtépett, csupa szívet tépő szerelem... Falainkon az ő zászlaik, tereinken a hódító katonák... - tűnődik Petrarcát idézve 1942 szörnyű és heroikus francia karácsonyán a két avignoni szerelmes, akit az ellenállás sodort egymás mellé...