"Erromango, az Új Hebridák egyik legfélelmesebb szigete, valahol az Oceánon, Ausztrália táján, ahol, Pierre Benoît szerint, emberevő bennszülöttek is laknak. Ide köt ki, hogy birkákat neveljen, egy Fabre nevü, francia származású ausztráliai s ide köt ki vele együtt a kitünő Benoît is, aki, miután kiaknázta a német, ír és mormon romantikát s bejárta Atlantist és a Lendes-vidéket, ezúttal egy látszólag kopár és érdektelen szigettel próbálkozik, hogy megmutassa mire képes akár itt is egy szorgalmas, agyafúrt és fölényes regényíró.
Erotika, őstörténet, miszticizmus, pszihoanalízis, fajok harca, exotikum s még a gyarmatprobléma is a maga helyén és idejében szerepel Erromangoban, amelynek meséje, mint egy jó gép pontosan s kiszámítva megy a cél felé. Csak a lélek hiányzik, de ezt Benoît, sajnálja nem ígérte, mivel nem is tartja raktáron." Nyugat, 1930.