Julius Evola: Emberek és romok

Ezt a könyvet egy adott itáliai helyzettel kapcsolatban írtam. Amikor 1953-ban első kiadása megjelent, úgy tűnt, Itáliában megvannak egy – nem politikai, hanem főként ideális és spirituális értelemben vett – jobboldali csoportosulás megalakulásának kezdeti feltételei. Ezért hasznosnak tartottam, hogy megfogalmazzam egy olyan államelmélet princípiumait, értékeit és fő vonalait, amely ezt az esetleg létrejövő csoportosulást szolgálhatta volna. Nem arra gondoltam, hogy ezt az elméletet e csoportosulás közvetlenül felvállalja és megvalósítsa, hanem lényegében az volt a szándékom, hogy megmutassam, milyen irányban kell haladni. Egyébként a könyv előszavának, amelyet Junio Valerio Borghese írt, különleges, szimbolikus értéke volt – tekintettel akár Borghese nevére, akár arra, amit Ő harcosként képviselt.