Kosár
Szászi Ferenc: A népesedés alakulása Szabolcs, Szatmár, Bereg megyében (1869-1941)
Szászi Ferenc: Népesedési adatok Szabolcs-Szatmár megyében (1941-1949)
Szászi Ferenc: Szabolcs-Szatmár megye népességének belső vándorlása (1949-1960)
Szászi Ferenc: Szabolcs-Szatmár megye népesedése és a népesség Magyarországon és megyén belüli vándorlása (1960-1970)
Hajnal Béla: A gazdaság és a vándorlás néhány összefüggése Szabolcs-Szatmár megyében a hetvenes években
Szászi Ferenc: Szabolcs-Szatmár megye lakosságának belső (belföldi) vándorlása, 1980-1990
Reszler Gábor: A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből Magyország más megyéibe irányuló vándorlás gazdasági, társadalmi összetevői (1945-1995)
Hajnal Béla: a 2001. évi népszámlálás főbb eredményei
Reszler Gábor: Összegzés - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népesedésének fő adatai
"E közreadott dolgozat első fejezetében a belső vándorlás legfontosabb összetevőjének ismertetésével azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy a vizsgált régió (ezen belül Szabolcs, Szatmár, Bereg megye) lakosságának kiemelkedő természetes szaporodása az egyes közigazgatási egységek lakosságának növekedésén kívül hozzájárult Magyarország iparosodó megyéinek, városainak, elsősorban Budapest munkaerő-szükségletének kielégítéséhez már a XIX. sz. végétől a második világháborúig. Ezenkívül ez a fejezet sok vonatkozásban alapnak tekinthető a későbbi évtizedek népesség-változásainak megértéséhez is.
Ebben a tanulmányban - a jegyzetben jelzett számítási gondok elkerülése végett - a szakirodalom és a népszámlálási statisztika módszerét követve - a természetes szaporodási arányszám segítségével kimutatjuk, hogy mennyinek kellett volna lennie a jelenlévő lakosságnak, a vándorlások következményeit figyelmen kívül hagyva. Ezt a népességszámot – szintén a népszámlálási sta tisztikák alapján – összevetettük a ténylegesen összeírt népességgel, így meg kaptuk a hozzávetőleges vándorlási különbözetet..."
