Karl Kraus (Gitschin (ma: Jičín), 1874. április 28. – Bécs, 1936. június 12.) osztrák költő, esszéista és újságíró.
1899-ben megalapította Die Fackel (A fáklya) című folyóiratát, amelynek munkatársa lett Wilhelm Liebknecht, Franz Mehring, sőt Heinrich Mann, Arnold Schönberg, Erich Mühsam, August Strindberg, Frank Wedekind is, de 1911-től kezdve Kraus mindent egymaga írt benne.
922 Fackel-szám készült harminchét esztendő alatt. Megvesztegethetetlenül bátor, briliáns tollal írt cikkeiben kérlelhetetlen logikával és erkölcsi szigorral leplezte le a Monarchia szellemi, kulturális életének és közéletének hazugságait és züllöttségeit.
Az emberiség végnapjai című monumentális terjedelmű, kétszáz jelenetből álló, 1918-ban írt könyvdrámája számtalan kiadást ért meg, mert társadalomkritikájával, emberábrázolásával, az I. világháború leleplezésével ma is döbbenetes hatást kelt.
Életműve a politikával, mármint a korral való összeütközésének következménye.
(wikipedia alapján)