A II. világháborút követő pártharcok, a honvédelem háttérbe szorítása, a szintén megalázó párizsi békeszerződés, a „ki kit győz le?” kérdésének elhúzódása, csak 1947-ben tette lehetővé a felső szintű tisztképzés beindítását. Bár az etalon – kezdetben – a Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémia volt, merőben más feltételek között, a politikai megbízhatóság mindenek fölé helyezésének, a műveltségi mutatók másodlagossá válásának viszonyai között, egyre feszültebb nemzetközi helyzetben, időnként a III. világháború árnyékában kellett megteremteni a remélt korszerű magyar haderő legfelső parancsnoki, majd rövidesen politikai vezető testületét. E feszített küzdelemnek nagy számban voltak áldozatai, akik életükkel, mások egzisztenciájukkal fizettek azért, mert részt vállaltak e történelmi küldetésben. De nagyon sok – egzisztenciális, erkölcsi és egészségi – áldozatot követelt azoktól is, akik elkötelezettjeivé váltak ennek az ügynek, de alacsony előképzettségük miatt felőrlődtek eme emberfeletti próbatétel során. Ugyanakkor a későbbiekben, ha hatalmas áldozatok árán is, mind többen és mind magasabb szinten tudtak megfelelni ezeknek az egyre növekvő követelményeknek, s alig egy évtized alatt lerakták egy korszerű katonai felsőoktatás alapjait...
SPORT ÉS PASSZIÓ / Haditechnika kategória termékei
M. Szabó Miklós: A magyar katonai felsőoktatás története 1947-1956.
Kiadás:
Budapest, 2004
Kiadó:
Kategóriák:
Terjedelem:
271 p.
Kötésmód:
karton
ISBN:
9633273811