Kosár
Ebben az értekezésben a szerző javaslatot kíván adni arra, hogy a hazai Kabinet szintjén melyek legyenek a komplex veszélyhelyzeti válaszreagálást és a válságkezelést támogató hatékony szervezési, tervezési, vezetési megoldások.
Az értekezés rámutat a hazai válságkezelés néhány gyengeségére: pl., a válságkezelés an- golszász döntéstámogatása hatásosabb. E gyenge pontok megerősítésére javaslatokat szolgáltat (lásd a 11. fejezetben).
Mivel a veszélyhelyzetekre való felkészülés, a védelmi tervezés problémáit mélységében az a néhány szakértő ismeri, aki a megfelelő beosztásokat betölti, vagy betöltötte, a szerző interjúkat készített (lásd a 10. fejezetben) velük ott, ahol erre engedélyt kapott. Az értekezés nyílt információ-forrásokra támaszkodik.
Javaslataim alátámasztása érdekében külföldi tartózkodásom alatt kutatást végeztem az Egyesült Királyságban, ami kiterjedt Amerikai Egyesült Államok - beli forrásokra is. A kutatás keretében interjúk készültek tehát Magyarországon, az Egyesült Királyságban, és E- mailen az USA-ból.
A fenti interjúkat nemzetközi szakirodalmi feldolgozás egészítette ki. Ennek segítségével részletesen összehasonlítottam a kockázat-alapú döntéshozatal három megközelítési módjának (Analitikus, Kibernetikus, Kognitív) válságkezelési döntéstámogatásban történő alkalmazási lehetőségeit. Előrebocsátom, hogy a válságdöntések támogatásához leghatásosabb megoldás- nak nem a humán szakértők, nem is a konvencionális információs rendszerek, hanem a rele- váns szakértői tudás ún. szakértői rendszerekbe, és azokat tápláló ún. tudásbázisokba gyűjtése bizonyult. Ezt egészítik ki a központi döntéshozatalt jobban támogató védelmi tervezési- és a szervezési megoldások.
