Bak Mihály: Emlékek és emlékeim. Mezőberény egészségügyének múltjából

A mohácsi vész után az Alföldön a lakosság száma félelmetesen lecsökkent. A gyulai vár 1566-ban került török kézre és vele együtt Mezőberény is. 1695-ben, Gyula várának felszabadulása után Békés megyében tizenegy protestáns és egy katolikus helységben mindössze ötszáz ember lakott. A Rákóczi-szabadságharc alatt a Körösök vonala ütközővonalként szerepelt. Mint visszafoglalt terület, a megye földje kincstári igazgatás alá került. Írni, olvasni tudó nemes ember nem volt a megyében, ezért az 1715-ben újraszervezett megye tisztikarát idegenből, főként Bihar megyéből verbuválták. Az a kevés magyar, aki itt maradt, a Sárrét zsombékosaiban, a magasabb fekvésű helyeken, az első volt régi lakhelye felkeresésében. Kimerülten, lerongyolódva kerültek vissza a Kunságba, Szabolcsba menekültek is. A gyulai várat és egész Békés megyét Harruckern János György császári hadi élelmezési biztos kapta meg. 1747-ben Békés megyének még nem volt orvosdoktora. Csak öt kirurgust tartanak számon a feljegyzések. Három Gyulán, egy Csabán és egy Békésen tette azt, amit tudott.