A Magyar településtár a szerző életművének foglalata, benne a diákévektől a pálya derekáig ívelő gyűjtő- s feldolgozómunka eredménye testesül meg. A kötet így több mint negyedszázad gyűjtését összegzi. Tudván tudjuk, hogy számos fehér folt is marad utána, ezek feldolgozását azonban a szakma fiatalabb művelőire bízzuk. A végső formába öntés a szerző családjának – feleségének és gyermekeinek – érdeme, akik ösztönözték és segítették a kiadás előkészítését.
A feldolgozott terület a magyar névterület kompakt magja. Itt a magyar településnevek tömegesen fordulnak elő, és ma is többnyire használatban vannak. Közismert fogalmak az államterület, egy ország politikai erőviszonyoktól függő, nemzetközileg elismert területe és a nyelvterület, az adott nyelv beszélőinek lakóterülete, s ezen belül főleg az összefüggő, tömeges lakóterület, melyet a szórványok laza „bolygórendszere” vesz körül. Kevésbé közismert – bár reméljük, egyre inkább az lesz – a névterület fogalma, mely az előbbi kettővel szorosan összefügg ugyan, de egyikükkel sem esik pontosan egybe. A névterület ugyanis az adott nyelven megnevezhető földrajzi helyek összessége. A sajátnyelvű megnevezés az otthonérzés jele. A magyar néven megnevezhető települések köre egyrészt szűkebb a történeti Magyarország államkereténél, hiszen sok nemzetiségi vidékről hiányzik a magyar névanyag. Másrészt bizonyos mértékig bővebb is annál: számos településnek, főleg a jelentősebb helyeknek megvan a magyar neve a Kárpát-medencén kívül is. Gondoljunk a Balkán bősége; magyar névanyagára Zárától Konstantinápolyig, vagy a távoli Fokvárosra, Algírra és Pekingre. Még tágabbnak tekinthetjük a magyar névterületet, ha más földrajzinév-típusokat is figyelembe veszünk.
TÖRTÉNELEM / Helytörténet kategória termékei
Hajdú-Moharos József: Magyar településtár
Kiadás:
Budapest, 2000
Kiadó:
Kategóriák:
Nyelv:
Magyar
Terjedelem:
788 p.
Kötésmód:
nyl
ISBN:
9630055104