Magyarország helységnévtára 1922.

A központi statisztikai hivatal által már régóta tervbe is vett új Helységnévtár összeállítását az ország határainak bizonytalansága és az körülmény, hogy az elavult 1910. évi népesedési adatok helyett az új népszámlálás eredményei még nem állottak rendelkezésre, hosszú időn keresztül késleltette. A mind sürgetőbben megnyilvánuló érdeklődés, a Helységnévtár mind égetőbben érezhető hiánya azonban arra késztették a központi statisztikai hivatalt, hogy, jóllehet a fent említett nehézségek részben még ma is fennállnak, mégis a rendelkezésre álló adatok felhasználásával a Helységnévtár új, ideiglenes jellegű, szűkebb tartalmú kiadását már most bocsássa közre.
A legnélkülözhetetlenebb adatokat – a vármegye, a járás nevét, amelynek területén a község fekszik, a község jellegét, a község lakosainak számát az 1920. évi népszámlálás előzetes adatai alapján, a községben lévő vasút- és gőzhajó-, posta-, távírda- és távbeszélő-állomás, esetleg postaügynökség, illetőleg az utolsó posta- és utolsó távíróállomás megjelölését – ez az ideiglenes Helységnévtár is magában foglalja. A trianoni béke értelmében elszakított területek községeinek hovatartozása felől – mely tekintetben különösen az új határok mentén fekvő községeknél szorul a közönség tájékoztatásra – az ideiglenes helységnévtár szintén nyújt felvilágosítást, amennyiben a betűrendes részbe az összes elszakított helységek nevei is felvétettek, annak a megjelölésével, hogy az elszakítás előtt mely vármegye területén feküdtek és hogy ez idő szerint mely államhoz tartoznak.