Pécs népessége 1543-1990. Az 1993. december 15-én rendezett konferencia előadásai

A demográfiai viszonyok egy város fejlődését alapvetően meghatározó feltételek közé tartoznak. A szerkesztőbizottság ezért is választotta a „Tanulrnányok Pécs történetéből” című sorozat első kötetének témájául a népesség alakulásának vizsgálatát.
A szervezők célja az volt, hogy, a már feltárt forrásanyag feldolgozása révén készüljenek elemzések, melyek egyben arra is felhívják a figyelmet, milyen további kutatásokra van szükség és lehetőség a témakörrel kapcsolatban. Szándékunk nem a város népességfejlődésének egységes, monografikus feldolgozása volt. Pécs fordulatos történelme egy-egy fontos korszakának demográfiai viszonyairól kívántunk áttekintést adni önálló tanulmányok formájában.
Nem készült feldolgozás a középkori Pécs népességéről, mert ebből az időből nem rendelkezünk még megfelelő feltárt forrásokkal. A hiány pótlása a következő évek kutatómunkájának feladata. Az azt követő mintegy négy és fél évszázad – demográfiai szempontból is elkülönülő – öt korszakra osztható. E korok népességfejlődésének feldolgozására a szerkesztők öt kutatót kértek fel, akik közösen kialakított szempontok alapján készítették el tanulmányaikat. Az öt tanulmány mégis jelentős különbségeket mutat. Az eltérő forrásadottságok nem tették lehetővé, hogy a témát valamennyi korszakra vonatkozóan egységesen dolgozzák fel a szerzők. Az 1848 előtti – elsősorban az adóztatást szolgáló – összeírások többnyire csak a családok illetve a potenciális adóalanyok adatait rögzítették, így nem adnak módot a modern népességstatisztikai szempontok érvényesítésére. Másrészt, e korszakok vizsgálatakor arra sem nyílik lehetőség, hogy a korabeli város adatai mellett a mai városterületre vonatkozó összehasonlításokat is végezzenek a szerzők.
A szerkesztés során nem törekedtünk a fentiekből fakadó eltérések megszüntetésére, csupán minimális formai változtatásokat hajtottunk végre a könnyebb áttekinthetőség érdekében.