Részlet
Tikkasztó hőség volt azon a nyáron. A fák, virágok, bokrok esőért áhítoztak, a kis állatok az odúk és üregek hűvösében kerestek menedéket. Nagybendő, a tigris korgó gyomorral vánszorgott az ösvényen. Már napok óta nem sikerült megtöltenie feneketlen bendőjét.
Cirmi, a kiscica ugrándozva közeledett feléje.
- Neked meg mitől van ilyen jó kedved? - nyögte ki az elcsigázott Nagybendő. - Te nem éhezel?
- Nem bizony, mert egy csuda jó helyet találtam, ahol degeszre tömhetem a pocakomat.