A magyar nemzeti irodalom története. Középiskolák VII-VIII. osztálya számára

Midőn t. kiadóm e könyv szerkesztésére fölszólított, azzal a szándékkal vállalkoztam a, munkára, hogy oly kézikönyv készítését kísérlem meg, mely a. forgalomban lévő ilyfajta munkák jobb tulajdonságait egyesíti s egyszersmind az Utasításokat is kellőképen számba veszi. Első sorban minden ily könyv csakis üdvösen rövid lehet. Nemcsak annak az időnek nagy rövidsége sürgeti ezt, a melyet az állami és kath. gimnáziumokban az irodalom történetére szánnak; hanem az is, hogy tetemes anyagon, főképp, ha holmi kihagyásokkal is megszaggatjuk, nehezen, vagy sehogy sem bír uralkodni a tanuló. Ebben a részben különösen Góbi példáját, vagy, jobban mondva, az Utasításokat követtem. A fontosabb jelenségek lehető részletes fejtegetést nyertek; a mellékeseknél nem rettegtem attól, hogy ez vagy az a név vagy cím (a mik egyebütt sem értek sokkal többet a semminél) elmarad. Hiszen végre a név-, cím- és évszám-halmaz nem tudomány; s ha még a lényeget is veszélyezteti, káros fölösleg.
E rövidségre való törekvésnek kell fölróni azt is, hogy a korszakok általános jellemzésében sok minden elmarad, a mi másoknál itt-ott tán nem hiányzik. Részemről azonban mindig tapasztaltam, hogy a mit az irodalmi jelenségekkel világosan összekapcsolni nem lehet, zavarja a tanítást, megnehezíti a tanuló munkáját s azt a vélekedést támasztja benne, hogy csak „pro forma” összehányt ismeretgarmadával kell gyötrődnie.

Érvénytelen bélyegzővel.