A magyar reneszánsz széppróza fejlődésével, az 1536-tól, Pesti Gábor ezópusi mesegyűjteményétől a XVII. század elejéig, Veresmarti Mihály Megtérése históriáiáig terjedő időszak kiemelkedő prózai alkotásaival foglalkozik Nemeskürty István új könyve. A XVI. századot íveli át, a reformáció korát: nyomon követ – szépprózai eredményeiben egy olyan ideológiai-szellemi áramlatot, mely vallomásra, állásfoglalásra kényszerítette a tollforgatókat. Nemeskürty a klasszikus széppróza-fordításokkal indítja művét, majd felvázolja, hogyan vezet az út tovább: a szórakoztató célzatú latin humanista széppróza fordításaiig, majd a kortárs európai széppróza szabad átdolgozásain Heltai Gáspár művein át – az eredeti magyar szépprózáig: Bornemisza Péter és Veresmarti Mihály életművéig. Bemutatja, hogyan lesz úrrá az alkotók lelkén az incredibilis voluptas, az írás gyönyörűsége, s hogyan fordítja a reformáció zordsága önmaguk, a lélek tájai felé az írásra ébredt auktorokat.
E kor irodalmáról, közelebbről a szépprózáról összefoglaló áttekintésünk alig van: Beöthy Zsolt és Horváth János monográfiái után Nemeskürty István tanulmánya elsőnek ad szintetikus fejlődésrajzot e nagy értékű prózai alkotásokról.
TÁRSADALOMTUDOMÁNY (történelem nélkül) / Irodalomtörténet kategória termékei
Nemeskürty István: A magyar széppróza születése
Kiadás:
Budapest, 1963
Kiadó:
Kategóriák:
Irodalomtörténet Magyar irodalom
Nyelv:
Magyar
Terjedelem:
305 p.
Kötésmód:
egészvászon
tartalom:
leírás:
Megjelent 2000 példányban.