Kálmán C. György: Az irodalom mint beszédaktus. Fejezet az irodalomelmélet történetéből

Az itt következő írás egy még le nem zárt kutatás dokumentuma; egyetlen fázist rögzít, s ennyiben átmenetinek tekinthető. A kutatást és a dolgozatok meg- és átírását 1979-ben kezdtem, amikor egy végül kiadatlanul maradt gyűjteményes kötet számára megírtam „Az irodalmi mű illokúciója” című tanulmányomat. Ezt követte 1983-ban a Beszédaktus-elmélet és irodalomelmélet című Helikon-szám és kísérőtanulmánya; végül – több változat után – a jelen dolgozat. A különböző változatok csak egy-egy bekezdésben hasonlítanak egymásra; az átdolgozások elég alaposak voltak. S itt szeretném megköszönni mindazok közreműködését, akik ebben oly sokat segítettek – betűrendben: Bojtár Endre, Bezeczky Gábor, Csúri Károly, Dávidházi Péter, Horváth Iván, Kálmán László, Szegedy-Maszák Mihály, Szili József, Veres András. Ők természetesen nem tehetnek semmiről; írásom minden hibájáért én vagyok a felelős.
S hogy ne jussak el „A molnár, a fia meg a szamár” című mesében leírt mulatságos, de kilátástalan helyzetig, az átírásokat egy ponton abbahagytam. A dolgozat jelen állapotában a tudománytörténeti áttekintés és a kiáltvány műfajait elegyíti.