Nagy Julia: Református kollégiumi irodalom és kultúra a XVIII-XIX. században

„Erköltsökre nézve ved fel Magyar Országba a Reformátusok Pataki, Debretzeni Oskolájokat, tsudát fogsz bennek találni. Annyi Ifiúságot meg tudnak együt tartani. Három száz nőtelen legénynél, kiket Deákoknak neveznek, több lakik egyik Oskolába együt, kiknek idejeket tizenkét esztendötül fogva számlálhatod húszig, harmintzig vagy negyvenig. A gyermekeket, hét, nyóltz, kilentz esztendőnél kezdve veheted tizenhétig húszig. Ezek ezer számokat meg haladván sokaságokra nézve mind egymás közt laknak, tanúinak, élnek, esznek, isznak, hálnak. Hiszed-é ha mondom, hogy köztök forogván nyoltz esztendős koromtúl fogva, soha életembe semminémü fertelmességröl nállok még tsak nem is hallottam. A mennyin vóltúnk a Pataki Collégiumba kitsinyek, nagyok, azon otsmányságoknak, Sodomiáknak még tsak neveiket sem tudtuk, mellyeket külső Országokon sok helyeken mint mesterséget úgy űztek."
Bessenyei György