Kengyel Miklós: A bírói hatalom és a felek rendelkezési joga a polgári perben

˝A különböző jogrendszerek három évszázada keresik a választ arra a kérdésre, hogy kinek kell nagyobb hatalmat adni a polgári jogviták eldöntése során: az állami akaratot képviselő bíróságnak vagy a saját ügyükben eljáró peres feleknek. A polgári per zárt szerkezetéből következően a bírói hatalom csak a felek rendelkezési jogosítványainak a rovására gyarapítható és viszont. Amíg a bíróközpontú eljárás a felek jogainak a csorbításához vezet, addig a felek uralma a per tárgya és a per menete felett nemcsak a bíró szerepét korlátozza, hanem az igazság kiderítését is veszélybe sodorhatja. A könyv a modern polgári eljárásjog fejlődéstörténetén kalauzolja végig az olvasót, amely a polgári per hatalmi struktúrája szempontjából három modell köré csoportosítható: a korlátlan féluralmat megvalósító 18-19. századi liberális polgári per, a 19. század végének egyensúlyozó bírói hatalmát megteremtő szociális polgári per, valamint a túlméretezett bírói hatalomhoz vezető XX. századi szocialista polgári per. A XX. században bekövetkezett politikai és gazdasági változások hatására megkezdődött a modellek konvergenciája, amely nemcsak Európában, hanem a világ más részein is a bíróság és a felek viszonyának az átértékelődéséhez vezetett.˝