A magyar kereskedő könyve III. kötet

"Haladott közgazdasági állapotban élő népeknél a tulajdonkép való és közvetetlen fogyasztásra szolgáló jószágokon kívül már korán és egyre fokozódó mértékben keletkeznek olyan javak, amelyek nem fogyasztásra, hanem a személyről személyre lebonyolódó csere közvetítésére, továbbá az állami és a hiteléletből eredő fizetések teljesítésére, végül a fokozott és eredményes gazdálkodás gyümölcsének, a vagyonnak könnyebb és célszerűbb összegyüjtésére és átruházására vannak rendelve. Szemben a közvetetlen fogyasztásra szolgáló, az úgynevezett valóságos javakkal, a jószágoknak eme másik kategóriáját általában képzeleti javaknak nevezzük. Közösen jellemzi őket az a körülmény, hogy gazdasági rendeltetésüknek nem anyagukkal szolgálnak, hanem onnan nyerik értéküket, hogy a hallgatag vagy az állam törvényeiben megnyilatkozó közmegegyezés adja meg nekik a képességet jellemzett gazdasági szerepük betöltésére. A valóságos jószág értékes jószág ott is, ahol a közakarat még nem avatkozik bele az elszigetelt magángazdaság viszonyaiba; ellenben a képzeleti jószág csak ott felelhet meg igazán gazdasági rendeltetésének, ahol a közgazdaság már többé-kevésbé kifejlődött jogrenden alapszik, ahol a gazdálkodásban, és itt különösen a forgalomban való szereplését törvény szabályozza és biztosítja."

A borító hátsó felén ázás nyomai.