Görög Mihály: Általános projektmenedzsment

A projektmenedzsment, úgy is mint egyfajta vezetési tevékenység, úgy is mint tudomány, számos úgynevezett fejlődési szakaszon ment keresztül – különösen a XX. század utolsó harmadában –míg mára önálló szakterületté vált mind a praxis, mind pedig a tudományos tevékenység szintjén. Gyökerei a módszertani és technikai megoldásokat illetően a hosszú múltra visszatekintő beruházási – ezen belül is elsősorban az építési – projektekhez nyúlnak vissza, miközben a szervezeti–irányítási megoldások tekintetében az úgynevezett liaison formákat kell elsősorban megemlíteni. Mintegy ebből adódóan a projektmenedzsmentet a hatvanas években – lényegében a hálótervezés elterjedésével egyidejűleg – gyakorlatilag azonosnak tekintették a hálóterv és a projektcsoport együttes alkalmazásával egy egyedi feladat teljesítése során, ahol a hálóterv egyfajta csodaszer szerepet töltött be.
Ezt követően, és nemcsak a projektmenedzsmentben, újabb úgynevezett csodaszerek jellemzik a
további fejlődést, úgymint a költségmenedzsment, az emberi erőforrások menedzsmentje, az információmenedzsment stb., miközben gyakorlatilag a projektmenedzsment mozgástere változatlan maradt, azaz többnyire csak az egyes projektek úgynevezett fizikai megvalósítási szakaszára értelmezték azt.
Ugyanakkor a globalizáció felgyorsulása a minőségi követelmények mellett a gyorsaságot is a versenyképesség elsődleges kritériumává avatta, aminek következtében a szervezetek változása az alkalmazkodás (a fennmaradás) létformájává lett.