Kriminológiai Közlemények 25.

Rövid időn belül másodszor rendezett tudományos ülést az MTA Magyar Kriminológiai Társaság a hazai kábítószer-problémáról. […] Az 1988. június 3-án megtartott, „A jog és terápia összefüggései a kábítószerfogyasztók kezelésében” című tudományos tanácskozást az Országos Egészségvédelmi Tanács Kábítószer Bizottsága szervezte, együttműködve a Magyar Igazságügyi Orvosi Társasággal, a Magyar Jogász Szövetség Büntetőjogi Szekciójával, a Magyar Pszichiátriai Társasággal és a Magyar Kriminológiai Társasággal. Kötetünk ennek az ülésnek az anyagát tartalmazza.
A rendezvényt – ezt a résztvevők száma is igazolta – nagy várakozás előzte meg. Ennek lehetséges okai közül hármat említek:
a/ először nyílt lehetőség arra, hogy pszichiáterek jogászok előtt mondják el véleményüket a kábítószer-problémát kriminalizáló, az 1986. évi VI. BED-ben és az 1987. III. tv-ben testet öltő kriminálpolitikáról.
b/ ugyanarról a témáról két különböző szakma képviselői tanácskozhattak
c/ éles vitára lehetett számítani a társadalmi integrációt eltérő eszközökkel szolgáló jogászok és pszichiáterek között.
A rendkívül színvonalas ülés komoly szellemi élményt jelentett a résztvevőknek. /Ezért is sajnálatos, hogy kötetünk nem tartalmazza az összes elhangzott előadást, hozzászólást, csak azokat, amelyeknek írásos változatát a szerzők a megjelentetés céljából megküldték./
A tanácskozás egyik legfontosabb tanulsága kétségkívül az, hogy egy-egy jelenség megítélése nem annyira a szakmai hovatartozástól, hanem sokkal inkább a véleményt formáló értékeitől, szemléletétől függ. Jól példázza ezt a kényszergyógyítás szükségességéről, értelméről folytatott vita. Ezzel kapcsolatosan előzetesen arra lehetett számítani, hogy a jogászok többsége az intézmény mellett, a pszichiáterek ellene foglalnak állást. Amikor azonban a délelőtti ülés moderátora, Gönczöl Katalin bevezetőjében a jogról, mint a hatalom korlátjáról beszélt, a pszichiáterek jó része elégedetten nyugtázta a jognak egy eddig ritkán hangoztatott, ám a témánk szempontjából nem lényegtelen szerepét. A későbbiekben pedig kiderült: létezhet közös platform pszichiáterek és jogászok között úgy a kényszergyógyítást ellenzők, mint a támogatok táborában. A rendezvény éppen ezért lehet úttörő jelentőségű, mert bizonyította, hogy elképzelhető a dialógus a különböző szakmák, tudományterületek képviselői között.